Kutatási eredmények

Nos, akkor jöjjenek a kutatási eredmények… 

Első hipotézisemben a nemek közötti különbséget vizsgáltam a pszichés jóllét vonatkozásában. A szakirodalommal összhangban azt feltételeztem, hogy a szülővé válás folyamata súlyosabb krízist jelent a nők számára, vagyis pszichés jóllétük kedvezőtlenebb lesz, mint a férfiaknak. Eredményeim szerint azonban, a szakirodalommal ellentétben, a pszichés jóllét tekintetében, sőt az egyes alskálák vonatkozásában sem sikerült szignifikáns különbséget kimutatni a nemek között. Jóllehet az átlagértékek valóban mutattak különbséget a nemek között, az Autonómia alskálát kivéve minden skálán, a nők javára, ez nem volt szignifikáns. Mégis azt jelezte számomra, hogy nemhogy a nőket érintené súlyosabban a szülővé válás krízise, hanem éppen hogy a férfiakat. A nők a PJK összpontszámban is kedvezőbb értéket értek el, még ha ez a különbség sem volt szignifikáns.  

Második hipotézisemben a felnőtt kötődési stílust, mint a pszichés jóllét meghatározóját vizsgáltam. A szakirodalom alapján azt feltételezem, hogy a felnőtt kötődés és a pszichés jóllét között szignifikáns kapcsolat van. Eredményeim szerint a Közelség alskálán elért pontszám és a pszichés jóllét között szignifikáns kapcsolat van, és ez kimutatható mindkét nem esetén is. A Függés és a Szorongás alskála esetében azonban a szignifikáns kapcsolat csak a teljes mintán és a nők esetében volt kimutatható, de a férfiaknál nem. Hipotézisem további feltételezését is sikerült igazolni a Közelség és a Függés alskálákon elért magasabb pontszám jobb pszichés jóllétet, míg a Szorongás alskálán elért magasabb pontszám, rosszabb pszichés jóllétet eredményezett. 

Mivel azt is feltételeztem, hogy a kötődés nem közvetlenül, hanem esetleg az érzelemszabályozáson keresztül hat a pszichés jóllétre, ezért harmadik hipotézisemben a kötődési stílus és az érzelemszabályozás közötti szignifikáns kapcsolatot kerestem. Eredményeim szerint a Közelség és a Szorongás alskálán elért pontszám és az érzelemszabályozás között szignifikáns kapcsolat van, és ez kimutatható mindkét nem esetén is. A Függés alskála esetében azonban a szignifikáns kapcsolat csak a teljes mintán és a nők esetében volt kimutatható, de a férfiaknál nem. Azt is sikerült feltárni, hogy a Közelség és a Függés alskálákon elért magasabb pontszám jobb érzelemszabályozást eredményez, míg a Szorongás alskálán elért magasabb pontszám érzelemszabályozási deficitet okoz. 

A negyedik hipotézis vizsgálata során a nemek közötti különbségeket igyekeztem feltárni az érzelemszabályozás tekintetében. Vizsgálatom végül mind a hat alskála mentén tárta fel a nemek közötti különbségeket: Egyedül az Érzelmi tudatosság hiánya faktorban értek el a férfiak magasabb pontszámot, vagyis ők kevésbé figyelnek oda érzelmi jelzéseikre, kevésbé fontosnak ismerik el azokat.     A hat alskálából kizárólag az Érzelmi tisztaság hiánya faktor nem jelzett szignifikáns különbséget a nemek között, mint ahogy az érzelemszabályozás összpontszám sem.